Gyorskorcsolya szakosztály
Edzõ: Blednik László

Sokan azt hiszik, az MTK csak az utóbbi esztendõkben jegyezte el magát a jég szerelmeseivel. Hiszen többnyire csak annyit ismernek a sportkedvelõk, hogy amikor 1983-ban a Volán korcsolya helyett útilaput kötött a gyorskorcsolyázói talpára, az MTK-VM átvette a szakosztályt, s ezzel kihúzta a bajból az egész sportágat.
A múltról már sokkal kevesebbet tudnak. Nevezetesen arról, hogy a felszabadulást követõ esztendõkben az MTK-nál és jogelõdjeinél sokat tettek ezért a sportágért. A gyorskorcsolya sport mellett - ha rövid ideig is -, a mûkorcsolyázók is otthonra leltek a klubnál. Olyannyira, hogy a nõi mûkorcsolyázók honi legjobbja 1951-ben és 192-ben Ladányiné Saáry Éva volt, aki a Vörös Meteor színeiben versenyzett.
Az ötvenes évekre jut azonban még egy sikerszéria. Róka Ilonáé, aki 1954 és 1960 tozött megszakítás nélkül hét alkalommal bizonyult a leggyorsabbnak a honi "villámhölgyek" között. Róka 1956-ban a világbajnokságon is indult és - ismerve a gyorskorcsolyasport nemzetközi erõviszonyait - a jónak mondható huszadik helyezést vívta ki.
Õ t egy új királyrnõ váltotta föl a magyar gyorskorcsolyázás trónján, Ihász Sándorné Magyar Kornélia, aki még hosszabb ideig uralkodott. 1961 és 1972 között tizenegy alkalommal avatták bajnokká. Ezek közül a bajnoki aranyérmek közül hetet a klub színeiben szerzett. Külön érdekesség - és klubunknak dicsõsége -, hogy 1965-ben is "meteoros" versenyzõnõ, Tamási Piroska diadalmaskodott.
Ihásznénak az 1964-es innsbrucki téli olimpián sikerült a nagy betörés a világ legjobb húsz versenyzõje közé. 3000 méteren 5.14,4 idovel tizennyolcadik lett.
Hazánkban a gyorskorcsolyázás nem tartozik a közönséget vonzó sportágak közé. Megszokott, hogy a versenyek szûk családi körben kerülnek lebonyolításra. Ám 1983-ban csoda történt! Azon a bizonyos napon ugyanis "gyanús" tömeg igyekezett a millenniumi földalattitól a mûjégpálya bejárata felé. Odabent pedig - bár rendhagyó módon még belépõdíjat is szedtek - alig lehetett helyet találni. Apró és nagyobb alkalmi kórusok alakultak; "Emese! Emesee! Emeseee!!!" Hunyady Emese aranyeséllyel vágott neki az 500 méternek és gyõzött is!
Hunyady Emese évekig az MTK-VM színeiben versenyzett. Ezalatt egy összetett és egy sprint bajnoki aranyérmet szerzett. Tizenkét esztendei szünet után pedig Hunyady révén ismét volt magyar versenyzõ az 1984-es téli olimpia résztvevõi között. Fõ számában, 500 méteren 19. lett.
Akinek a nevével ezt a kis ismertetést kezdeni illett volna, az Merényi József. Õ volt ugyanis a klub leghûségesebb gyorskorcsolyázója. 1955-ben és 1956-ban mint a Vörös Lobogó hosszúkorcsolyázóját avatták országos bajnokká, késöbb pedig mint szakedzõ tevékenykedett a klubnál. Tanítványa Bíró Ferdinánd, 1985-tól hosszú éveken keresztül nem talált legyõzõre a hazai összetett bajnokságon. 1987-ben - sorrendben harmadszor - a leggyorsabbnak bizonyult. E mellett 1985-ben és 1987-ben a sprint-bajnokságot is megnyerte.
Gyorskorcsolyázóink között kiemelkedõ teljesítménnyel vált híressé az 1964 és 1974 között kilenc bajnoki címet szerzõ Martos György szerzett hírnevet kishazánknak és az MTK büszke családjának.