Egyfajta hallgatólagos közegegyezés szerint egy szakosztály alapítóinak névsora az, amit minden tip-top krónikásnak ildomos néhány magasztaló jelzõ kiséretében felsorolni, és minden olvasónak célszerû azonmód átugrania. Ezt kívánja részint a formális vagy valós kegyelet , másrészt pedig ezt kívánja a józan idõtakarkosság. Ez nagyjából így is van rendjén, ki-ki megkapja a magáét, a történelmi hûség is a praktikum is- a jelen eset azonban a csekély kivételek között említendõ. A kék-fehérek kajak szakosztályát ugyanis nem a sportág derék, lelkes közkatonái. Hanem a világbajnokok, a kajaksport fényyes csillagai alapították. Jelentõségük tehát nem csupán az üttörés nehéz , háládatlan, áldozatos munkájának elvégzése, hanem a betetõzés is , a világraszoló sikerek kiharcolása. Röviden: 1951 novemberében Nezvál Ede, Kovács László, Nagy lászló és Vagyóczky Imre létrehozta az MTK kajak-kenu szakosztályát.
Nem voltak kezdeti esetleges, bátortalan kísérletek, próbálkozások, nem kellett várni éveket az elsõ életjelekre, a következõ évben a Nagy- Kovács páros már a szakosztály elso országos bajnokságát nyeri. Emlékezetes idõket él a sportág, nagy idõket él a szakosztály. Ezek azok az évek, amikor tucatnyi tehetséges, elszánt, merész célokat kitûzõ és azért mindent vállaló ifjú, versenyzõés edzõ forradalmasítja a kajak-kenu sportágat. Új szellem, új munka, új módszerek - s rövid idõ alatt szinte a semmibõl világraszoló sikerek születnek, az addig lenézett prolisportból a magyar sport számára meghatározó jelentõségû sportág válik. És ebben oroszlánrésze ven az immár a Népszigeten a volt Illik csárdában 1953-ban végre otthont találó kék-fehét kajakosoknak. Ekkor már itt tevékenykedik a sikerek egyik kovácsa, a magávalragadóan ambiciózus fiatal edzõ, Füzesséry Gyula, röviddel késöbb a szakosztály tagja lesz a nõi kajaksport elsõ világklasszisa, Bánfalvi Klára, aki rövidesen egyik vezéregyénisége, szíve- motorja lesz a nagy kibontakozásnak. 1953-ban a három MTK-s magyar bajnokság közül az egyiket õk nyerik a tragikusan fiatalon elhunyt Pintér Hildával. 1954 a nagy mérföldkõ a sportág történetében. A maconi VB, a magyar kajak-kenu hõskölteménye, a 6 arany, 5 ezüst és 5 bronzérem. Ebbõl két arany, nõi páros- Bánfalvi- Pintér - és a férfi négyes - Kovács, Nagy , Vagyóczky, Szigeti- az MTK versenyzõié. A következõ évek e nagy generáció sikereit hozzák hazai és nemzetközi versenyeken. Az idõ azonban kérlelhetetlenül múlik. 1959-ben Vagyóczky visszavonulása már a nemzedékváltás kezdetét jelenti. Pontosabban csak jelentené, mer csupán egyetlen versenyzõ akad, aki átveszi a staféltabotot a nagy alapvetõktõl. O viszont valóban méltó örökös, Kemecsei Imre.A hatvanas évek elején búcsút mond a versenyzésnek Kovács, Nagy - kovács késöbb vezetõje lesz a szakosztálynak, Nagy pedig jelenleg az ügyvezetõ elnöke az MTK- nak -, Bánfalvi és ezzel lezárul a legendás aranykor. Kemecsei egyszemélyben is felér egy szakosztállyal. Míg az évezred végén egy kartörés visszavonulásra nem készteti futószalagon nyeri a bajnokságokat, 15 ízben állhat különbözõ versenyszámokban a dobogó felsõ fokára, közben nyer érmeket olimpián, EB-ken, VB-ken. Impulzív, mindig újat keresõ, fanatikus egyéniség, visszavonulása után az egyik legsikeresebb hazai szakrmber, többek között a kajak-király Csapó Géza edzõje lesz. Az idõszak másik két jelentõs eseménye Tornyai Rózsa bajnoksága 500 méteren, másrészt pedig a kenus szakág megalakulása 1963-ban.
1968-ban két új név kerül a bajnokok listájára. Egyikük a kenus Tóth Árpád, aki pályafutását rövidesen más színekben folytatja, ám aztán a szakosztály jelenkori kiválóságát, Sarusi Jánost fogja sikerekre vezérelni. A másikuk pedig Szabó István, akibõl hamarosan a kajakosok vezéralakja válik. A hetvenes évek elején inkább csak alkalmi társulásokban csurran-cseppen siker számára hazai bajnokságokon és világversenyeken, 1974-tõl azonban egymásra találva a Bp. Honvéd kitûnõségével, Bakó Zoltánnal minden idõk talán legnagyszerûbb kajakpárosát alkotják. Négy világbajnokságot nyernek, mindenféle más rangos nemzetközi viadalok tucatját, csupán az olimpiával nincs szerencséjük, 1976-ban sérülésbõl felépülve balszerencsés körülmények között szorulnak a második helyre., 1980-ban pedig Bakó súlyos betegsége hiúsítja meg álmuk valóraváltását. Szabó klasszisára jellemzõ. Hogy septiben összetársulva a gyõri Joós Istvánnal is ezüstérmet szerzett.

Közben azonban egyéb jeles események is történnek a szakosztályban. Az 1975-ös belgrádi EB-n Árva Gábor az akkor még fradista Povázsai Gáborral páratlan bravúrt hajt végre, 500 méteren bronz, 1000 méteren pedig aranyérmet nyer. Ha e sikertnem is tudják többé megismételni, így is sok éven át oszlopai lesznek a szakosztálynak. Sporttörténelmi eseménynek számít, hogy a magyar sport egyik legnagyobb, legfényesebb csillaga, a kenukirály Wichmann Tamás a fúzió után tagja lesz a szakosztálynak.Az õ megjelenése mindenképen döntõ jelentõségû, Wichmann pályája kezdete óta eleven legendája a sportágnak. Eredményessége is minden tekintetben egyedülálló a 9 világbajnoki gyõzelemtõl a 37 magyar bajnoki aranyéremig -csupán nagy nagy álma, az olimpiai gyõzelem maradt szívszorongatóan beteljesületlen, a döntõ pillanatokban mindig "közbejött valami" -, ám lénye, szuggesztivitása, magávalragadó mivolta, munkafegyelmeis legalább ilyen mértékben tette kimagasló tevékenységgé, nemzdékek számára példaképpé.
A hetvenes évek végén egyéb változások is történtek a szakosztályban. Nagy László és Kovács László vezetésének idején egy jelentõs szakosztály körvonalai kezdtek mind kontúrosabban kibontakozni.

Az utámnpótlás megszervezése, a tömegesítés, a létesítménykérdés fokozatos megoldódása, az edzõi létszám tíz fölé emelkedése mind-mind fontos lépést jelentettek a jövõ megalapozása terén. Közben Ürögi László edzõ, és munkatársai munkájának eredményeként részben saját nevelésekbõl, részben szerencsés igazolások eredményeként kitünõ gárda kovácsolódott a Népszigeti csónakházban. Igéretesen bontogatja szárnyait a kajaksport két csodálatos tehetsége, Rajna és Helyi, a rendkívül ígéretes Tóth István, magabiztos fejlõdéssel válik egyre értkesebb tagjávaá a válogatottnak Szélesi és Rasztóczky, Wechmann ki tudja hanyadvirágzását éli, és a legnagyobbak közé roban a Csongrádról felkerült, valóban a legnagyobb feladatok megoldására, legfényesebb sikerek elérésére hivatott Sarusi János. Kenu egyesben világbajnoki ezüstérmet nyer, kettesben a miskolci Hajdúval világbajnokságot. Mindez annyi, de annyi nagy kenusnál akár egy dicsõ pálya betetõzõje, megkoronázója lehet. Sarusi adottságait, eltökéltségét, munkabírását ismerve azonban bízvást állíthatjuk- ez csupán a kezdet…

KAJAK-KENU SZAKOSZTÁLY
1138 Budapest, Népsziget u. 15.
Tel: 369-9406